A pánikbeteg problémái és megoldásai

A pánikbetegség egy rövidebb-hosszabb ideig fenn­álló szo­ron­gá­sos álla­pot, mely töme­g­iszonnyal, depresszióval, klauszt­ro­fó­bi­á­val páro­sul­hat. A roham ide­jén heves szív­do­bo­gás, verej­té­ke­zés, szé­dü­lés, szívrohamszerű tüne­tek észlel­hetőek. Emellett reme­gés, has­me­nés, hányás vagy hány­in­ger, gyo­mor­görcs, sűrű vizelési inger lép­het fel, illetve az ezektől való féle­lem kerül a pánikbetegségben szenvedő életének elő­terébe. Kép­te­len embe­rek közé menni, vagy tömeg­köz­le­ke­dési járműre szállni, főleg a föld alatt, met­rón utazni.

A pánikbetegség egy olyan szorongásos állapot, melyben a pánikbeteg átmenetileg elveszíti a józan ítélőképességét, és az idő múlásával egyre sűrűbben jönnek a rohamok. Mivel a pánikbetegség jellemzője, hogy a félelem tárgya maga a roham újra bekövetkezésétől való félelem lesz, ezért megfoghatatlansága okozza rémisztő mivoltát, mivel látszólag nincs tárgya a félelemnek. Így a pánikbeteg azt érzi, hogy nincs kapaszkodó, így kiút sincs.

Tapasztalataim alapján mégis azt mondom, mindig van oka a pánikbetegségnek, legfeljebb nem vesszük észre, vagy nem gondoljuk, hogy egy-egy apró gondolatunk, érzelmünk okozhat heves halálfélelemmel is társuló szívdobogást, rosszullétet. E folyamatok feltárásához és tudatosításához külső segítségre van szükség kineziológus, pszichológus, shiatsu-gyógyász személyében.

Mindemellett hangsúlyosan fontos a pánikbetegség legyőzésében az aktív testmozgás a stresszhormonok kiürítésére és a figyelem átirányítására. Ezek után, mellett lehet a relaxációt elkezdeni, mely nyugalmat hozhat a pánikbeteg életébe.

A pánikbeteg tudattalanul fel akarja hívni magára a figyelmet a rohamokkal. Környezete ezeket a rohamokat egy idő után szimulációnak tartja, számára ezek mégis valóságosak. Mivel ez így is van, tekintsünk rá megértéssel! A középpont hiánya miatt túlérzékennyé válik, sértődékenységével elmarja maga mellől családját, barátait, akiknek a szeretetére valójában a legjobban vágyik. Ezzel végső félelme, a magány válik valósággá.

Rosszullétei miatt elesettnek tűnik, de egy külső szemlélő által végignézve a történetet, jól látszik, hogy az események középpontjában maga a pánikbeteg áll, ő a történet és a személyek mozgatója. Törődésigénye és figyelemvágya átmenetileg megnő, és ezt a hiányt nem tudja másképp pótolni, mint környezete figyelmével.

A pánikbetegséggel járó roham maga jelzés a szervezet részéről, hogy valami nincs rendben. Ha tehát a beteg megpróbálja elkerülni ezeket a helyzeteket, ahelyett hogy belemerülne, kiabáló belső lénye segélykérését utasítja el. Kívülről várja a figyelmet, pedig valójában a belső lénye vágyakozik az önmagával való kedvességre.

Induljunk el együtt ezen az úton visszafelé, és egyben befelé. Keressük meg azt az életeseményt, mely feldolgozatlanul maradt, és tudattalanul hat a jelenbeli viselkedésedre. Keressük meg azokat a gondolatokat, helyzeteket, melyek automatikusan kiváltják a rohamokat és elkerüléshez vezetnek.

Fordulj alázattal a pánikbetegség tünetei felé, hogy kedvességeddel felelősségvállalásra ösztönözd önmagad, hogy élethelyzeteidben bátran helyt tudj állni! Az út a saját gondolataidért, érzéseidért és tetteidért vállalt felelősségen keresztül vezet, mely valójában egy lehetőség, hogy elindulj befelé és megtaláld önmagad, belső békéd és stabilitásod.

Ebben nyújt egyaránt hatékony és gyengéd segítséget a kineziológia, a shiatsu és a jóga.

Sztrapek Mónika

Jöjjön el hozzánk:

Elérhetőség

H-1146 Budapest, Cházár András u. 2./c, fsz. 4. 7-es kapucsengő

Nyitva tartás:   H-P  8:00 - 16:00

mobil: (+36 20) 2297594

email: info@kny.hu

facebook.com/keletnyugatom

adószám: 23073856-2-42

számlaszám: 10918001-00000099-11070001 UniCredit Bank

Feliratkozás hírlevélre

Itt megtalál bennünket!