Életmód tanácsadás - Táplálkozás

TÁPLÁLKOZÁS - mindenkit érintő téma, amelyben laikusként is nagyon sokat tehetünk egészségünkért. De hogyan? Az utóbbi évtizedekben szinte minden, és mindennek az ellenkezője is elhangzott a táplálkozással kapcsolatban. Testkontroll vagy reggelizz úgy, mint a király? Vegetáriánizmus vagy Atkins-diéta, esetleg paleolit táplálkozás? Vércsoportdiéta? Szétválasztó diéta? Zsír, vaj, margarin, olaj vagy ghí? Tejet igen vagy nem? Glutént igen vagy nem? Életmód tanácsadás igénybevétele?

Folytathatnánk a sort. Munkatársaink, szakértőink véleményét eligazításul gyűjtjük össze. Nem kívánjuk az utolsó szót kimondani, csak egymás mellé rakjuk a különböző véleményeket, tapasztalatokat, olvasóinkra bízva, mit találnak hitelesnek, miről vannak jó tapasztalataik.

’ÉTELED LEGYEN AZ ELSŐ ORVOSSÁGOD!’

Hippokratésznak, a modern orvostudomány megalapítójának tulajdonítják ezt a mondatot.

Hasonlóképpen fogalmaz BIAN QUE (kb. 407 - 310 i.e.) is, a hagyományos kínai orvoslás egyik nagy alakja:

"Ha gyógyítani akarunk, akkor előbb világosan kell látnunk a betegség okát. Tudnunk kell, hogy szervezetünk melyik részét érte támadás, és ezt ételeink segítségével kell kezelni. Amikor a diétás ételek nem hatnak, gyógyfüvekkel kell gyógyítani."

Bölcs Salamon (970-931 i.e.), szerint a lelkiismeret nélkül alkalmazott tudomány a lélek összeomlásához vezet,  a tudatosságot nélkülöző táplálkozás a test pusztulását okozza. 

A táplálkozás napjainkban már igencsak eltért eredeti céljától. A helyzet odáig fajult, hogy az emberek nagy része nem is nagyon figyel oda arra, mit, hogyan, hol, mikor és mivel eszik. Ennek nagyon szomorú bizonyítéka és egyúttal következménye is a különböző betegségek és egy általános rossz közérzet kialakulása. 

A kórházak tele vannak betegekkel, akik csak annyiban hibásak, hogy igen rossz minőségű, nem "tiszta" eredetű alapanyagokból készített ételeket ettek, melyek mindenféle mesterséges anyagokat tartalmaznak - de leginkább azért, mert túl sokat ettek. Az egészség egyik legfontosabb feltétele a mértékletes étkezés. Ha egy étkezés után még tudnánk enni, vagyis még maradt egy kis hely a gyomrunkban, akkor az emésztés sokkal könnyebben fog lezajlani. Minél jobban tele van a gyomor, annál nehezebb a dolga a Lépnek és a Hasnyálmirigynek és az emésztés is annál tovább fog tartani. Ezért van az, hogy ha túl sokat ettünk, fáradtnak érezzük magunkat és semmiféle tevékenységhez sincs kedvünk.

Rossz szokásaink a következők:

• Keveset és/vagy rossz összeállításban, vagy egyáltalán semmit sem reggelizünk
• Alig ebédelünk
• Gyorsan eszünk
• Nem mindig ugyanabban az időpontban eszünk
• Sokat beszélünk evés közben (munkáról, gondjainkról, stb.)
• Evés után rögtön visszamegyünk dolgozni
• Gyakran zajos és stresszes légkörben eszünk
• Este későn vacsorázunk
• Sokat eszünk vacsorára
   

 Ezeknek pontosan az ellenkezőjét kellene tennünk!

• Nyugodt légkörben kellene étkeznünk, az ételekre összpontosítva, amiket fogyasztunk. Így könnyebben észleljük, ha már eleget ettünk. Ez egy egyszerű módszer arra, hogy újra megtanuljuk, hogyan hagyjuk érvényesülni táplálkozási ösztöneinket. Íly módon az ember az evés révén lehetőséget kap arra, - melyet így minden nap gyakorolhat – hogy önismerete növekedjen. Az evés íly módon szellemi fejlődéséhez is hozzájárul, a táplálkozás már nem pusztán anyag- ill. energiabevitel, hanem az étel élvezetéről és az élet értelméről kialakított felfogásunkra is hatással van.

Az állatok soha nem híznak el, míg természetes környezetükben élnek. Ez a kijelentés persze nem igaz a hízlalt kacsákra és libákra vagy a kutyaeledellel táplált, és néha bizony túl is etetett kutyusok esetében, akik ráadásul még keveset is mozognak, mivel rabságban vannak. A szabadon élő állatok még használják ösztöneiket táplálkozásuk folyamán.

Az ember táplálkozási szokásaival kapcsolatban már nem az ösztönét használja, hanem az intellektusát. Ez utóbbi pedig igen befolyásolható és könnyen változik – a kor szokásai, a reklámok, a divat stb. alakulása szerint. Mivel ilyen sok minden hatással van rá, az ember lassan eltávolodik eredeti természetes céljától: a táplálkozástól magától.

Az energia erősíti a szerveket. Egy energiával telt ember soha nem kövér, hanem erős, szilárd. Nyelve ruganyos, ugyanakkor szilárd. Az elhízottságot vagy túlsúlyt úgy is felfoghatjuk, mint energiahiányt, mint az egyensúly hiányát energia és anyag között, azaz: kevés az energia és sok az anyag. Az energiának semmi köze a kalóriabevitelhez, egy étel energiája az életerejétől (vitalitásától), kvintesszenciájától függ. Így egy úgymond “halott” étel fogyasztása azzal a kockázattal jár, hogy hízlal vagy beteggé tesz, mivel életereje már nincs, kalória viszont még van benne. (Például: a finomított cukor, az agyonfinomított só, a fehér kenyér, a konzervek nagy része, egyszóval: a finomított termékek általában).