Hogyan mutatkozik meg az 5 elem mindennapi életünkben?
Aaakash – Tér elem
Minden a Térben foglalhat helyet, tehát a Tér az, ami mindent felölel és magában tartalmaz. Bármely aktivitás csak a Térben mehet végbe. A Tér így nem rendelkezik minőségekkel, nem látható, nem szagolható. …
Önmagában nem tud semmit csinálni, de minden benne történik. Ezért is jó hasonlata a Purushának, aki nem mozdul, s amikor a mozgás megjelenik benne, az a Prakriti.
Mi magunk akkor vagyunk a legközelebb a Tér elemhez, amikor mélyalvásban vagyunk.
Ha valaki alvásproblémákkal küzd, azaz nem tud eleget mélyalvásba kerülni, a benne lévő Tér elem nem tud táplálódni, így napközben többször megnyilvánul a Tér elem, szédülés, az egyensúlyból való kibillenés formájában.
Minden elemhez rendelhető egy-egy érzeti tapasztalás, egy érzékszerv, egy cselekvő szerv.
A Térhez kapcsolódó Tanmátra a hang, a shabda, a hang a halláson keresztül jut el hozzánk, s ahhoz, hogy ez az érzékelési képesség megvalósulhasson, kell egy érzékszerv, ez pedig a fül. Ahogy az érzékszerven keresztül megvalósul a hallás mint működés, kivált egy további hatást, amely által megnyilvánul, ez pedig a beszéd.
Ahhoz pedig, hogy ezt a funkciót működtetni tudjuk, cselekvő szervre, a hangszálakra van szükségünk.
Tér – Hang – Fül – Hallás – Hangszálak – Beszéd
Vaayu – Levegő elem
A Térből először kibontakozó elem a Levegő, mely kitölti a Teret. A Levegő egyrészről tud olyan észrevétlen lenni, mint a Tér, de tud finom szellőként, s akár vad orkánként is megnyilvánulni, azaz megnyilvánulásait tekintve egy egészen széles spektrumon mozog.
A Levegő jellegzetessége a tiszta radzsasz, ugyanis folyamatos mozgásban van. Éppen ezért a Levegő elem kifejeződése teszi lehetővé, hogy valamit érezzünk, bármely szinten. Ez a képesség, az érzés képessége a bőrön és a hozzátartozó cselekvési szerveken, a kezeken keresztül valósul meg. A reakció pedig a kinyúlás, megragadás, valaminek a megfogása.
Ha valakire azt mondjuk, megérintette a szívünket, ez is a Levegő elem kifejeződése.
A lefagyott, néma, zsibbadt állapot a Levegő lecsökkent minőségét jelzi bármiben.
Levegő – Érzés – Bőr – Érintés – Kezek – Megragadás
Tédzsasz – Agni – Tűz elem
A Tűz elem nem csupán a tüzet és a velejáró lángot jelenti, hanem: a hőt, a fényt, ragyogást, sugárzást, tisztítást, stb.
A Tűz így benne van, megjelenik az anyagcserében, az emésztésben, az intelligenciában, az érzelmekben, ezek mind a Tűz elem működési területei. A Tűz tehát nem más, mint átalakulás, átalakítás. Azaz radzsasz minőségű. A testre vonatkoztatva, ha az anyagcserénk, a gondolkodásunk, a mentális folyamataink érintettek, a Tűz elem érintett.
Mi a Tűz?
A Tűz a megnyilvánulás folyamatában az első olyan szint, dolog, amelynek már van formája. Ez a forma nem állandó, de létezik.
Hogyan tudunk megtapasztalni egy formát?
A látás érzeti képességén, útvonalán keresztül.
Hogyan tud megvalósulni ez a képesség?
A szemeken keresztül.
A cselekvő aspektusa pedig a mozgás, a járás, a valami felé való haladás.
A test szervei közül mi teszi lehetővé a járást?
A lábak.
Tűz – Forma – Szem – Látás – Lábak – Mozgás
Apa – Víz elem
Kémiai energia. Továbbhaladva az egyre megfoghatóbb formák felé megyünk. Az eddigiek során is volt mozgás, de a Víz esetén már a folyamatos mozgás valósul meg, létrejön a kohéziós erő.
A Tűznél érzékelhető a forma, a Víz esetén azonban már egy érinthető, kikristályosodott forma, struktúra is van, amely még mindig nem teljesen állandó, mert mozog és állandóan változtatja a formáját. Kikristályosítható, amikor lehűtjük és jeget csinálunk belőle, hevítve pedig levegővé tehető.
A Víz elemre, a nedvességre van szükség ahhoz is, hogy ízlelhessünk. Így a Víz és az ízlelés, a rasza közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ha pl. kiszárad a szánk, nem tudunk ízlelni sem. A szanszkritban az érzelmeket is raszának hívják. Az érzelmeknek is van egy bizonyos „ízük”, mint pl. a boldogságnak, a szomorúságnak, dühnek és féltékenységnek.
A Víz elemhez tartozó megtapasztalás az ízlelés, az ízek élvezete. Amikor pl. valami nagyon ízlik, tetszik vagy akár valamit mélyen megértünk, „leesik”, bizonyos szinten megízleljük a dolgot. Ezen a szinten létrejön az a kohézió, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolódjunk az adott, megízlelt dologhoz. Az ízlelést szolgáló érzékszerv pedig a nyelv.
Víz – Íz – Ízlelés – Nyelv
Prithivi – Föld elem
A Prithivi önmagában nehezet jelent.
Hogyan épül fel az elemek egymásutánja?
Éter – nem látjuk, nem tudjuk érinteni, csak tudunk róla
Levegő – érezzük, de nem tudjuk megfogni, nem látjuk, de halljuk
Tűz – látjuk, meg tudjuk érinteni, de nem tudjuk megragadni – van már formája, ami azonban nem stabil
Víz – meg tudjuk érinteni, meg tudjuk fogni, tartani egy kis ideig, ízlelni is tudjuk, de nincs szaga
Föld – ha a Víz kikristályosodik, szilárd struktúrává válik, akkor ölt szilárd, állandó formát, amelyet megtart. A Föld Tanmátrája pedig a Gandha, a szag vagy illat. Gyakran mondjuk is, hogy ha valamiben, pl. egy kapcsolatban baj van: „Valami bűzlik.”
Minden szóképnek, kifejezésnek mélyebb alapja, kötődése van az adott elemhez.
Az illat, szag megtapasztalásához szükség van a szaglásra, s ez az orrban válik megfoghatóvá. A struktúra lebontásának módja pedig a kiválasztás. A fő szerv pedig, ami ehhez kapcsolódik, a végbél.
A fentiekből láthatjuk, hogy a világ kibontakozásában és megnyilvánulásaiban minden mindennel összefügg, s ezeket az összefüggéseket megértve könnyebben tudunk kapcsolódni önmagunkhoz és a körülöttünk lévő emberekhez, minden élőlényhez és dologhoz.
Dr. Indu Arora gondolatai alapján